Filmrestaurálás

 

A Filmarchívum történetében a filmfelújítás nagy múltra tekinthet vissza. Szórványos felújítások, illetve a gyúlékony nitrofilmre készült anyagok átmentése biztonsági filmanyagokra már a Filmarchívum megalakulása óta folytak. Szisztematikus filmfelújításokról azonban csak a rendszerváltás óta beszélhetünk. Az akkor igazgató, Gyürey Vera kezdeményezésére éves pályázati támogatásokkal került sor a rongálódott filmállomány analóg filmkópia mentésére, felújítására.

Az ezredfordulón, a digitális korszak beköszöntével pedig mintegy háromszáz film adásminőségű digitális felújítása kezdődött el, először SD-ben, majd HD felbontásban. Egy film restaurálása soha nincs készen, egy „never ending story”. A restaurálási technikák ugrásszerűen fejlődnek, s a minőségi elvárások egy film restaurálásával kapcsolatban egyre magasabbak. 2003-ban az Archívum Európában is egyedülálló programba fogott: az eredeti nitrokellékben 2-3%-ban megmaradt színnyomok alapján digitális technikával restaurálta az első magyar színesfilmet, a Ludas Matyit (1949).

A tízmilliós nagyságrendű összegekbe kerülő digitális restaurálásokra azonban nagyon nehéz volt támogatást szerezni. Az Archívumnak a Filmalapba való integrálódását megelőzően 15 év alatt csak 13 filmet sikerült különböző szervezetektől támogatást nyerve, teljes körű digitális restaurálással felújítani. 2017 fordulópont a filmrestaurálások történetében, mert a Filmalap kezdeményezésére elindulhatott a nemzeti filmörökség szisztematikus, hosszú távra tervezett programja. Az Archívum történetében először vált lehetővé, hogy a működésébe építette be a kormány a restaurálásra fordítható folyamatos, éves támogatást.  Évi 15 film hosszú távú 4K felbontású, teljes körű restaurálása és számos broadcast (televíziós adásminőségű) 2K filmanyag újulhat meg így évente.

Mit jelent az eddigi technikákhoz képest a filmek teljeskörű digitális restaurálása?

A filmrestaurálásnak az egyszerűbb felújítási munkálatokhoz képest van egy kiemelt tartalmi mozzanata: mindenből a lehető legteljesebb, korhű, autentikus változatot kell előállítani. A digitális technika alkalmazása megkönnyíti ezt a munkát, mert a film számos, a világ különböző pontjain fellelhető kellékét, verzióit felhasználva, az egyes elemeket könnyedén össze lehet illeszteni, a hiányzó képkockákat és hangszekvenciákat pótolni,  a formátumokat egységesíteni, összefényelni. Ezek a folyamatok digitális eljárásokkal sokkal differenciáltabbak, mégis rugalmasabban végezhetők, mint a hagyományos analóg eljárásokkal.

Az összes számba jöhető filmkellék beszkennelése után megindulhat a kép stabilizálása, a nyersanyag villogásának megszüntetése, a képtisztítás, majd az anyagoknak a korabeli látványvilágot felidéző fényelése.  A colorist mellett minden esetben egy olyan operatőr ül, aki nagyon ismeri a film világát. Ők ketten archívumi szakember közreműködésével együtt állítják elő a restaurált film fény- és színvilágát. 2017-ben az Archívum megállapodást kötött a Magyar Operatőrök Társaságával (HSC) ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Ha nem él a film operatőre, akkor egy tanítványa, asszisztense, vagy egy olyan operatőr végzi a munkát, aki nagyon szereti a filmet, és a létező összes filmanyag megtekintésével felkészül belőle. A hang szakavatott restaurálása után pedig elkészülhetnek a digitális mozikópiák, és a különböző formátumú adásanyagok.

 

Amikor a digitális műtárgymentés elengedtethetetlenné válik: a képen az Édes Anna (Fábri Zoltán, 1958) negatívjának egy kockája látható, amelyen jól látszik a celluloidról leváló, szinte leolvadó emulzió. Itt ügyes restaurátorok keze által a film roncsolt kockái helyére pozitív kópiákról bekerülnek a hibátlan képkockák és a digitális restaurálás során újra teljessé válik a film.

 Interjúk, összeállítások a filmfelújításról (válogatás):

A Pál utcai fiúk teljeskőrű 4K restaurálása – Novum, 2017.11.04. adás, 18.40-től 
Vuk jubileum – ATV, 2017.06.21. 

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN